Mostmár kissé elegemvan abból, hogy egyedül vagyok

Na kérem.
(Tudom, tudom, már megint nem írtam jó ideig, meg amúgy is unalmas...)
Itt aludt nálam  tegnapelőtt a ... régi csoporttársam, aki már tíz éves korom óta ismerek. Összejöttem vele még egy éve, azóta inkább barátok vagyunk, de annak nagyon jók, és mostmár ugyan kevésbé, de néha el is kapjuk egymást. Igaz, hogy nem feküdtem le vele soha, amit ma ő, egy baráti boros kólázás keretében úgy kommenlt, hogy egy éve "húzom" a fejét. Szori. Azért hadd ne legyen már kötelező lefeküdni valakivel, csak azért, mert összejöttem vele. Főképp ha kedvem sincs az akcióhoz.
Na mindegy, ettől függetlenül tök jóban vagyunk. Próbálkozott még tegnapelőtt, de félálomban azt mondta neki aludjál már, és akkor aludt.

Viszont az múltkori srác(az a fergeteges éjszaka) ma áthívott magához. Hát ez meglepő. Ő évenként kétszer találkozik velem (akkor általában ezt csináljuk), és egyébként meg magasról tesz rám. Most meg két nap különbséggel áthívott. Hát ez azt jelenti, hogy szerinte is nagyon jól sikerült az este.
Iazából nem is tudom, lehet hogy nem kéne átmennem. De ez a dolog arra való, hogy élvezzem, és ne kelljen gondolkodnom rajta. Úgyhogy ezt teszem.

De persze még mindig tudom, hogy ez nem az igazi, és talán nem is jó út afelé, hogy megtaláljam azt, akit. De ki tudja, lehet, hogy holnap az odafelé menő úton jön majd szembe. :)