2008.06.07. 01:41 - mostmar_kicsit_unom
Tud valaki erre valami normális magyarázatot adni? Miért csinálják ezt az emberek? Miért kényszerítik magukat bele olyan helyzetekbe, ahonnan előbb-utóbb már nincs más kiút, mint hogy fejjel rohanjon neki a zárt ajtónak, és mindent, mindenkit összetörve hagyjon maga mögött.
Mert persze, nekem mindegy, hogy neki van-e barátnője. Olyan szempontból legalábbis, hogy én nem akarok az lenni. De láthatóan neki is mindegy.
Szerinte egyébként az egyáltalán nem a kapcsolat vége, ha más nő tetszik neki. Vagy ha megcsalja. Ó nem, ez egyáltalán nem a vég.
Sőt! Tudjátok mi? Ez a kezdet. Mert szerinte a kapcsolatának még jót is tesz a megcsalás!
Nyilván, persze. Csak akkor nem tenne jót, ha a csaj megtudná. Mert akkor úgy repülne, hogy a lába nem éri a földet. (verzió 1) És tudjátok, hogy a hülyegyerek mit tenne? Semmit.
Örülne, hogy így elintéződött a dolog. Egy ideig sajnálná magát, meg eljátszaná, hogy ő milyen hülye, ostorozná magát, aztán menne tovább és megint szerezne egy barátnőt, aki agyba-főbe csalhat.
Vagy. A csaj nem rúgná ki, mert azt azért mégse. Mert nemakar tőle megválni, mert neki drágább a hülyegyerek ennél. (Ehhez csak gratulálni tudok, egyébként verzió 2.) Menne a hiszti, meg a durci pár napig, aztán el lenne intézve. És így is jól járna a hülyegyerek, hiszen megtarthatta a barátnőjét.
Tudom, már sokszor leírtam, de azért leírom még egyszer... nagyon furcsa nekem, hogy ez az ember nem kelti fel mégsem az érdeklődésemet. Ha a személyisége nem lenne ilyen labilis, akkor valszeg felkeltené, hiszen mint külsőleg, mind a szakmája, a gondolkodása, stb. nekem nagyon imponáló.
Tehát tetszik ami ő. Csak az nem, aki.
Igen, így lehet a legjobban megfogalmazni.
Mert az isten szerelmére. Nekem nem egy hektikus, szeszélyes hülyegyerek kell. Kinek kell az? Komolyan, a barátnőjének erre van szüksége?
Nekem olyan ember kell, akiben meg lehet bízni, aki stabil, és aki támaszt tud nyújtani. Aki elfogad, amilyen vagyok, amikor éppen domináns, és kiegészít, amikor nem.
Ki akar börtönőr lenni? Bezárni ezt a szerencsétlent, és állandóan ellenőrizni, hivogatni, stb... már a gondolattól is rosszul vagyok. Kinek van energiája... meg kedve hozzá... számomra ez hihetetlen. Nekem egy együttműködő partner kell. Aki nem úgy viselkedik, mint egy titokban lázadó kamasz... hanem felelősségteljesen. És nem sértődik, ha megmondják neki, hogy az, ami.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.