Szóval igen. Azért állandóan észben kell tartanom (vagyis most jutott napok óta először eszembe), hogy nekem tulajdonképpen elegem van abból, hogy egyedül vagyok.

Na most ha megint benéz egy ilyen szerető-dolog, attól még nem leszek kevésbé egyedül. Legalábbis nem sokkal- és ez itt a baj. Na de jelen pillanatban ettől a majomtól nem akarok többet. Hogyne, szakítana a barátnőjével (szeretnéd, mi?- mondja a hang belül), aztán megjelenne itt, és visító torok hangon vinnyogná, mint Dzsánni Moránni, hogy Ijjjó  voljó per mé le tvé pereezzeee, azaz hogy Térden csúszva jövök hozzád (vágjátok, nem? aki nem annak Nesze, művelődjön), szóval abszolút el tudom képzelni, hogy így megjelenne, és közölné, hogy mostantól ő már csak nekem csúszik térden.
Na persze, jön ilyenkor a gondolat, marhára nekem csúszkálna csak, hiszen nézzük meg, milyen élethelyzetben van most is. Mondtam is neki, hogy milyen jó, hogy nem én vagyok a barátnője.

Na mindegy, tehát mostanában nem úgy néz ki, hogy társaság helyet társasság lenne a részem.
Végső elkeseredésemnek formát adva, írtam a gyönyörű táncos-énekes buzi haveromnak, aki imád engem ölelgetni, és hát igencsak egy szép férfi, jó helyen táncol, satöbbi satöbbi, és írta aztán ő is, hogy találkozzunk. Jövő hét végén. Hát mondom, drágám az igen messze van még, de végülis valszeg addig nem süvít be az életembe a nagy szerelem, és nem taszít le a lábamról, mint valami mini-meteor. Ergo  rá is érek.

Na asszem még az előző előtti gondolatot nem fejeztem be. Szóval csak hogy mindenkinek tiszta legyen: Azért jó ("mer' jó"- aki ezt nem vágja az szégyellje el magát mélyen és három napig  dunatévére ítélem), szóval azért jó így, mert eddig, hiába volt előzőleg álomcsávó, eddig nem sikerült hozzá érzelmileg elkezdenem vonzódni. Jó májáros mondat lett.

DE! Koncentrálnom kéne arra, hogy ne legyek egyedül, mert az ember minél öregebb, annál 1. nehezebben fogy le, 2. szerez magának pasit (nőt).

A végén úgy fogok járni, hogy valamelyik buzi haverommal lakunk majd együtt öregségünkre, én a visszeremet, ő meg az aranyerét borogatja. Mint a Lynette anyja a Született feleségek 4. évadjában, aki hasonlóan jár (nem a borogatásra gondolok), és akinek a partnerét a mai napig elbűvölően sármos Richard Chamberlain alakítja, aki nem csak a filmben homi.
Jajj, csak nem elárultam előre valamit az új évadból...persze ti nem láttátok még...!
Ja meg azt se tudtátok, hogy a Chamberlain buzi? C-c-c ... Bocsi!:)