Hát ilyet én még nem láttam, hogy így átbaszon egy csávó, mint most. Ugye van ez az aktuális hülyegyerek, túlcsordulú unatkozással a barántője mellett. Hetek óta megy a huzavona, és úgy volt, hogy na, majd most (tegnap este) átjön, és hű de  jól fogjuk magunkat érezni együtt.
Csakhogy mondta azt is, hogy nehéz lesz elszabadulnia a barátnőjétől. Reggel azonban írt egy smst, hogy úgy néz ki menni fog, de még estig ír. Ahogy előző este megbeszéltük msnen. Hát én vártam itt egész este (még el is mosogattam!), de egy kukkot nem írt, nem telefonált, aztán éjszaka kettőkor felvánszorgott msnre, és közölte, hogy nem volt feltöltve a kártyája, és nem tudott írni, hogy amúgy se tudott volna jönni.

Na most ezt én kétféleképp tudnom lereagálni, mivel ugy elhinni úgyse hiszem el. Itt valami maszatolás van. Az egyik reakcióm az, hogy hangosan és artikuláltan elmondom neki, hogy hova takarodjon el. A másik az, hogy csak tátogok magamban, mint a hal, és egy rohadt szót nem szólok a "sziá'"-n, meg a "ahá"-n kívül. Hát ezt az utóbbit választottam.

Szóval egyre inkább úgy tűnik, hogy ez - az elején álompasinak titulált - galléros pávián mégsem az. Legalábbis ha nem lennének ilyen húzásai, az lehetne. De emellett már nem tudok úgy elmenni, hogy "Ő egy ilyen szeszélyes / hektikus / kiszámíthatatlan természet".

És azt hiszem, itt van a határvonal a kiszámíthatatlanság, és a megbízhatatlanság közt.



Úgyhogy újra itt van a szabad tér, újra neki kell állnom jelöltet keresni. Milyen kár. Pedig ez a hülyegyerek volt eddig a legígéretesebb. Tényleg tragikus dolog ez, mert én nagyon-nagyon kevés emberről gondoltam azt, hogy nekem esetleg megfelelne.

De itt a nyár, igyekszem majd eljárni olyan helyekre, ahol összefuthatok valami helyes, fiatal, okos sráccal. Csak nem tudom, hogy hol lehetne. Asszem kicsit el van meszesedve az agyamban a szórakozóhelyen-ismerkedés modul. De a valószínűbb az, hogy sosem volt.